2016. július 28., csütörtök

A nem tudás öröm?

Ismerős az az érzés, hogy folyton folyvást agyalsz, és hirtelen megtalálod a megoldást mindenre? Ja nekem sem....


Pontosan az a szituáció van, amit gyakran a mondanak a női agyra, mintha több száz oldal lenne megnyitva egy böngészőben....egyszerre.....folyamatosan. Na valami ilyen zajlik most bennem.

Nap mint nap jönnek, záporoznak a gondolatok, jön minden, olyan is aminek nem kellene. Ahelyett, hogy kiüríteném az agyam minden zegzugát, még több gondolkodni, agyalni valóval töltöm meg. Megannyi gondolat vesz körül, megoldandó feladatok, értetlenségek, bonyodalmak, tervek, elképzelések, elhatározások a jövőre vonatkozóan, elmélyülések egy-egy nagy kérdésben.

Emberi lények vagyunk, folyton a miérteket, az okokat keressük, mert úgy gondoljuk a tudás hatalom. Jó nekünk ennyit gondolkodni? Jó nekünk tudni a miérteket? Jó lenne tudni, mit miért kapunk? Egyáltalán egyetértenénk vele? Nem biztos. 

Már eleve azt nehéz eldönteni, akarjuk-e a tudást. A legrosszabb esetben, ha megtudjuk vagy megértjük a miérteket, akkor csak fájdalmat okozunk magunknak. Ebben a nagy válasz keresésben, viszont elfelejtünk élni. És mégis mire keressük a választ? Mindenre, a kapcsolatainkra, a lelkünk működésére, világbéli helyzetünkre. Miért pont az történik velünk, ami. És minél jobban keressük eme válaszokat, annál több kérdés merül fel, annál több agyalni való.

Ne agyalj már annyit! Mantrázom magamnak már jó pár napja, és mellette vicces is a helyzet, mert ezt én szoktam tanácsolni a barátaimnak, és most már én is látom, hogy nem olyan egyszerű, mint mondani. Egyszerűen hagyni kellene magunkat élni a világban. Elfogadni ami jön, és ami megy. Megállni azoknál a dolgoknál amiknél érdemes, és gyorsan tovább lépni, amik nem méltók arra. Hagyni kellene a dolgokat megélni, úgy ahogy jönnek, nem pedig azon gondolkodni mi miért történik velünk, jó vagy rossz tapasztalat lesz-e belőle. Úgy is ki fog derülni, előbb, vagy utóbb.

Mért jó nekem ha nem gondolkodom? Mert akkor tudnék aludni az éjjel, meglátnám az élet pozitív dolgait, jobban élvezném az örömteli pillanatokat, könnyebben lépnék túl a problémákon. Csak úgy egyszerűen élném az életem, csak egy kicsit lassabban.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése