2015.04.26. Jubilate vasárnapja. Az örülő, örvendező ember vasárnapja.
Fura egy időszakot élek meg mostanában. A hangulatom, a kedvem napjában hullámvölgyeket jár. Kitörő öröm, vagy vigasztalhatatlan rosszkedv. Az utóbbi gyakrabban tör elő. Érzem, hogy telepszik rám az életuntság mint valami sötét lepel, ami alól ki sem látok. Felváltva gyötör testi vagy lelki nyavalya. Telnek a hetek tettek nélkül, érzem hogy lehúz a nagy semmi. Aludni és a semmit csinálni van kedvem. Az Isten, a sors - ki, hogy hívja - mindig megadja azt a sugallatot ami felemel. Ez volt az elmúlt vasárnap.
Fura egy időszakot élek meg mostanában. A hangulatom, a kedvem napjában hullámvölgyeket jár. Kitörő öröm, vagy vigasztalhatatlan rosszkedv. Az utóbbi gyakrabban tör elő. Érzem, hogy telepszik rám az életuntság mint valami sötét lepel, ami alól ki sem látok. Felváltva gyötör testi vagy lelki nyavalya. Telnek a hetek tettek nélkül, érzem hogy lehúz a nagy semmi. Aludni és a semmit csinálni van kedvem. Az Isten, a sors - ki, hogy hívja - mindig megadja azt a sugallatot ami felemel. Ez volt az elmúlt vasárnap.