2013. augusztus 26., hétfő

Tengerszint feletti magasságokban......

Tehát, élménybeszámoló! Khm, hol is kezdjem. Majdnem olyan, mint egy fogalmazást írni az iskolában a nyári élményekről! :)

Úti célunk felé egész úton egyik kedvenc versem (szintén egyik kedvenc költőmtől) csengett a fülemben....


Petőfi Sándor: Az alföld

Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.

Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.
[...]

Bár nem a nagy Alföldön élek, de a szerény Kisalföld, az Ő szép Szigetközével mégis csak a szívem csücske. Épp ezért ha más tájra tévedek, ahol magasabb a domb, mint nálunk a fekvőrendőr, azt már ámulattal nézem, nem hogy az több száz méter feletti hegyeket.

Tehát Kárpátok. Azon belül a Magas Tátra hegyei völgyei között barangoltam legutóbb, másod, olykor hatod magammal, párommal és családjával. Áprilisban, húsvétkor volt már lehetőségem először megszemlélni ezt a csodaszép hegyvidéket. Ahogy ismerjük az idei tavaszi időjárást, nem igen volt a rügyező, zöldellő húsvét, mint inkább télies, sok hóval, meg még több hóval. Az első napon megígértem, hogy nyáron ide visszatérek, történjék bármi. És sikeresen meg is történt.

Pár szóban mit illik tudni a Magas Tátráról. Barátunk, a Wikipédia segít ebben. A Magas-Tátra (szlovákul Vysoké Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, Szlovákia és Lengyelország határán. A Tátra hegység 786 km²-nyi területen fekszik, ebből 550 km² Szlovákiában, a többi Lengyelországban. A Tátra keleti részét a magasabb Magas-Tátra és az alacsonyabb Bélai-havasok (Bélai-Tátra, szlovákul: Belianské Tatry) alkotják, a Tátra alacsonyabb nyugati része a Liptói-havasokban (más néven Nyugati-Tátra, szlovákul: Západné Tatry) folytatódik. A hegységnek több mint 30 csúcsa haladja meg a 2500 méter tengerszint feletti magasságot. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), legismertebb orma egyben a hegység negyedik legmagasabb bérce, a Lomnici-csúcs (2634 m). 

A Magas-Tátra hegyei között egy kis faluban, Zdiarban szálltunk meg. Tőlünk úgy 400 km-re és 896 tengerszint feletti magasságban van.




Az itt élők mi másból is élnének mint a vendéglátásból. A hegy mögötti lankákon panziók, hotelek és éttermek sorakoznak. Mégis megtalálható minden ami egy hegyi falucskában megjelenhet. A csörgedező patak, a hosszú dimbes-dombos szántók és kaszálók, kedves öregek az út menti padokon. Korábban is említettem, hogy idén másodszor járok itt. Az évszak az időjárás különbsége és az érzés össze sem hasonlítható. Meg van a szépsége a téli és a nyári látványnak. Egyszerűen beleszerettem ebbe a helybe.



Természetesen ha már erre járunk, nem mehetünk haza anélkül, hogy meg ne hódítsuk eme gyönyörű hegyeket. Hátizsákkal, családdal, keresztgyerekekkel felfegyverkezve vágtunk neki a 7 órás túrának. Ótátrafüred (szlovákul: Stary Smokovec) volt a kiinduló pont. Egy üdülőváros, ahol mást nem látsz mint túrázó turistákat. Külön öröm volt számomra, hogy magyarok is szép számmal jelen voltak. Jó volt magyar szavakat hallani, nem csak a családtól. Nem tudok hosszasan írni a látványról, mint ahogy az írok képesek leírni egy táj és környezetének szépségét. Néhány mondatban mégis megpróbálkozom.


2004 november 19.-én egy hatalmas szélvihar teljesen átrendezte a Tátrai fenyveseket. A hatalmas, több száz kilométer/órás széllökések széles és hosszú sávban tarolta le a hegy oldalát. 9 év elteltével sem tudta még ezt a természet kiheverni. Az erdészet is hiába próbál segíteni, ehhez még nagyon hosszú idő kell. Lehet ez furán hangzik, még is elvarázsolt ez a látvány is. Érezni benne a természet törékenységét, az erejét, az élni akarását! Ezt az ide érkező turisták is átélik. A túra közben nem hallasz zsibongó tömeget, csak csendet, a víz zubogását, a madarakat. Álmélkodhatsz a magasságban a mélységben. Magasra nyúló fenyőfák között hatalmas kiszáradt fatörzsek, egy-kettőn zuzmó és moha. Egyszerűen csodaszép.


















Ezen kívül jártunk a Lomnica tövében, a Bélai-barlang cseppkövei között és Lengyelországban is. Több napos itt tartózkodásunk alatt, még rengeteg szép látvány tárul elém. Több tizen bejegyzés sem lenne elég, ám remélem egy részét még is sikerült megismertetnem. Ez egy olyan élmény volt számomra, amit évről-évre újra szeretnék átélni. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szereti a természetet.


Szép napot mindenkinek!

Göndörke