Az ember nem válogathatja meg a családját, de a barátait igen. Kis millió sablonos, közhellyé, már már klisévé vált idézeteket és mondatokat találunk mindenhol. Nem lehet a barátságot megmagyarázni, megfogalmazni. Óriási és kimeríthetetlen fogalom. Körbe írni se lehet, csak beszélni róla. Tényleg ki lehet fejezni egy mondattal a barátság, a legjobb barátság lényegét? Szerintem sem. Ám egyetlen egy mondat még is tetszik, és lehet igazság is benne.
"Nem a barátok mennyisége, hanem a minősége számít"
Nálam ez az elv nagyon is él, bár tudatosan nem törekszem rá. Alapvetően olyan ember vagyok, aki szívesen és hamar fogad be embereket a szívébe, sokáig türelmes, sokáig odaadó. Amíg a bizalmamat el nem játszák. De azok után sem haragszom rájuk. Én ilyen vagyok.
Sosem vett körbe lánybarátok serege. A fiúkkal mindig jobban kijöttem, nem is szeretek több lány/nő társaságában lenni. Kiborít a sok picsogás. Akik még is mellettem vannak, ők mások. A lelkitársaim, a nővéreim/hugaim, a bátyáim/öcséim, a bajtársaim, lelki szemetesládáim, pszichológusaim, bölcs tanáraim, és én ugyanezek nekik. Attól vagyunk ennyire eggyek, mert különbözőek vagyunk. Különböző élethelyzetekkel, különböző véleményekkel, más szemléletekkel. Így vagyunk egy egész. Mindig akkor vagyunk ott a másiknak, amikor kell, mindig a legjobban időzítve. Nem vagyunk összenőve. Nem vagyunk állandóan egymás nyakán. Éljük a saját életünk, tudva hogy valakire bizton számíthat az ember. Ha kell találkozunk, ha kell beszélgetünk. Mindig a legjobbkor.
Véleményem szerint a barátság a fiftyfifty dolgokról szól. A mérleg nyelve ne dőljön se jobbra, se balra. Egyenlőek vagyunk, minden értelemben. Amennyit kapunk annyit is adjunk, de ne is várjuk többet, mint amennyit nyújtani tudunk. Nincs én, nincs te, nincs ő, csak mi. Nincsenek elvárások, megfelelések. Nincs ego. Nincs olyan, hogy ki kezdeményez. Nincs rivalizálás. Nincs ítélkezés.
Az ember hajlamos történésekbe beleképzelni, olyat amik meg sem történtek. Értetlenségét próbálja valamivel kezelni. Mikor haragszol, nem értesz valamit, vagy valami a nem tetszésedet váltja ki, és nem beszélsz róla akkor és ott, akkor később kár a gőzért. Ha nem teszed ott és akkor, akkor maradj a fenekeden. A lehetőség meg volt, később ne hántorgass fel, olyan dolgokat amik rég elmúltak. A harag nem tesz rossz emberré, de jobbá sem. Ha méltatlan egy beszélgetésre, lépj tovább.
Őszinteség. Sokan vallják, hogy egy barátság alapja. Szerintem nem, vagyis nem a szószoros értelemben. Az emberek kívánják, mégis nehezen viselik, ha valaki őszinte velük szemben. Nehezen fogadják a kritikát. Nálam az őszinteség a barátságban valahogy másképp bontakozik ki. Nem megmondó embernek kell lenni. Tudni kell hallgatni is.
Egyetlen egy dolog kell hozzá semmi más. Tolerancia. Szeretni a másikat, azért amilyen. Elfogadni úgy, ahogy van. A hibáit, rigolyáit, a mániáit. Szőrőstől-bőrőstől, tokkal-vonóval. Tapintatosnak lenni, amikor kell. Észre venni, ha zavarunk. Tanulni korábbi hibáinkból.
Emberek vagyunk, tele hibákkal. Igyekezetünk, feledteti hibáinkat. Nem vagyunk idegenek egymásnak, hogy ne tegyünk így. A legjobb barátok vagyunk.
Szeretem őket. Életem mit sem érne nélkülük. Több, mint barátaim.