2013. június 18., kedd

Így dőlnek el dolgok....

Végre fellélegezhetek. Túl vagyok az utolsó vizsgaidőszakon és nem is rossz eredménnyel. Így most már szabadon szárnyalhatnak a gondolataim másfelé mint atomabszorpciós fotometria felé.

Az elmúlt időszakban elég vegyes érzelmek lettek úrrá rajtam. Voltam felhőtlenül boldog, sírósan ideges, sírósan boldog, nyugtalan, túlpörgött.
Érdekes hogy különböző érzelmek és azok hátterei hogyan jön ki az emberen. Ugyanazon szituációt feltudom fogni viccesen, vagy épp ellenkezőleg, meg is tudok rajta sértődni. Van hogy valamin mosolygok, később meg sírok rajta.

De mit is jelent hogy érzelem: Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza. Az érzelmek központi szerepet játszanak a viselkedésben, gondolkodásban.

Hát ez az. Erről éppen egy vicc jut eszembe.
A pesszimista a sötétséget látja az alagútban, az optimista a fényt az alagút végén, a realista a közelgő vonat lámpáit, a mozdonyvezető pedig három idiótát a síneken... De melyik vagyok én? Egy helyzetben mi alapján tudunk, tudjunk dönteni hogy melyik út a helyes? A pillanat hevében tett döntések nem vezetnek jóra. Egy szomorú helyzetben, tele kétségekkel nem úgy döntünk ahogy tiszta fejjel tennénk. Nehéz. De akkor hogyan döntsük?

1. Elöször is egy idézet, ami tényleg az első lépés lehet!
„Az önbizalom semmivel sem több annál, hogy hiszünk a döntéseinkben és abban, hogy képesek vagyunk dönteni.” (L. Ron Hubbard) Erre van szükségünk önbizalomra, hogy higgyünk magunkban hogy erősek vagyunk bármilyen helyzetben. 

2. Döntések súlya. Kis döntés ki veszteség, nagy döntés nagy veszteség. Az életünk minél meghatározóbb tényezőjéről van szó annál nagyobb a nyomás. Ezt kell elkerülnünk, hogy a saját döntésünk nyomasszon. Nem szabad félni a döntések meghozatalától, mert akkor feszültté válsz, zűrzavart keltesz környezetedben és főleg magadban. Ha halasztgatod a döntéshozatalt, akkor fontos lehetőségeket szalasztasz el.

3. Öreganyáink jól bevált mondata "Aludjunk rá egyet". Ez nem is hülyeség. A legeslegjobb módja, hogy jó döntést hozzunk, hogy egyáltalán nem is foglalkozunk a problémával. Hagynunk kell agyunknak egy kis időt, hogy feldolgozhassa a történéseket és a problémákat is.

4. Józan ész vs. érzelem. Ez annyit tesz mint önzés kontra önzetlenség. Ez még kiegészül még egy kis furcsa csavarral. Döntésünk szolgálhat a magunk javára, nem törődve, eltaposva a másikat, viszont dönthetünk egy másik személy javára, megfeledkezve saját szomorúságunkról, így viszont magunkat nyomjuk el. A teendő megtalálni az aranyközép útat, mindkettő és egyik sem. Ne hagyjuk el magunkat, de ne feledkezzük el másról sem. 

5. Gondolj bele ha tőled ugyanazt a tanácsot kérnék, akkor mit válaszolnál? Tanácsolnád másnak is, amit éppen megtenni készülsz? Miért ugranál kútba, ha azt másnak nem ajánlod?

Mindezeket tudva, ha mégis rosszul döntünk, azzal is nyerünk. Tapasztalatot, ami segít ha legközelebb ilyen helyzetbe kerülünk.

Szép napot mindenkinek!

Göndörke