Valamilyen formában benne van az emberben a gyűjtögető ösztön. Bennem is. Fanatikusan gyűjtöm, ami éppen megtetszik. Ez a mániám olykor a hobbim. Időszakosan mindig meg van az dolog ami megszállott gyűjtővé tesz.
Hogyan alakul ki? Nem tudom, csak arra eszmélek, hogy mindenhol észreveszem, a legapróbb részletekben is, és ha tudom meg veszem, vagy megalkotom. De nem kell azt gondolni hogy megörültem. Gyerekkorom óta gyűjtök valamit. Parfümös üvegek, apró emléktárgyak, plüssök. A mai napig szépen díszítik a polcaimat. Ezeket bár kinőttem, a gyűjtés láza még bennem van. Keresni, kutatni, mindenből legyen egy. Jelenleg ez a masnik gyűjtése, többnyire a ruhatáramat és kiegészítőimet díszíti masni.
- Miért szereted a masnit? - Mert olyan királylányos!- hallottam először legjobb barátnőm, Edina szájából.
Először egy csat, egy hajgumi, aztán egy öv. Kis kiegészítőkben hordtam masnit. Azután lett táska, cipő, nyaklánc, karkötő, nadrág. Ezután jött a még több karkötő, még több hajba való, még több táska, még több cipő. Most már ott tartok hogy szinte bármelyik masnis kiegészítőmet kombinálni tudom az ruháimhoz. Lóg több masni a szekrényem ajtaján is. Csak hogy megmutassam mennyire komolyan gondolom, egy hónapja a bőröm is állandó viselője egy masninak. A családom elég jól tűri a masnimániámat, addig míg nem akasztok rájuk is egy masnit. :)
Ebben a masni őrületben sem maradtam egyedül. (Tegnapi bejegyzésben már olvashattatok róluk) Niki és Edina itt is mellettem áll a hadba fogható masnilányok körében. Szép lassan közösen alakítottuk ki a masni imádatunkat. Íme a mi masni kollekciónk:
Niki masnijai:
Edina kollekciója:
És az én gyűjteményem:
Egy jó barátnőm a képet látva ennyit mondott: "Tutkóra nem vagy százas!"
Egyikünket sem kell félteni, bőségesen el vagyunk látva masnikkal, de azt hiszem mondhatom mindhármunk nevében hogy sose elég a masniból! Ahová lépünk masni terem!